Luc Montagnier, a Nobel-díjas francia virológus új kutatási eredményei nagy felbolydulást okoztak a tudományos társadalomban
(cikk). Nem kevesebbet állít ugyanis Montagnier, minthogy kísérleti bizonyítékkal rendelkezik a DNS "teleportáló" képességéről. Lássuk a kísérletet. Montaginer egy kémcsőben rövid, ismert szekvenciájú (értsd: ismert információtartalmú) DNS-szakaszokat tartalmazó vizes oldatot készített, majd azt milliószorosára higította. Ezután fogott még egy kémcsövet és megtöltötte tiszta vízzel, majd mindkettőt berakta egy fémdobozba, ami leárnyékolta a Föld mágneses mezejét. Eköré egy elektromágnest rakott, amit állandó, 7 Hz-es frekvenciával működtetett. Néhány óra elteltével újra többmilliószorosára higította és le is szűrte az oldatokat. Ezután megmérte az elektromágneses sugárzásukat, ami egyforma volt. Most jön a lényeg. Egy PCR nevezetű
(polimeráz-láncreakció) módszert alkalmazott, amit DNS sokszorosításra használnak. Ennek a módszernek szüksége van ún. templát DNS-re, amit majd másolni, sokszorosítani fog, mint egy fénymásoló. A fénymásolónak is szüksége van egy mintalapra, amit felsokszorosíthat. A reakciónak nem kellett volna tiszta vízzel működnie, mert nem volt mit lemásolni, de Montagniernél tiszta, DNS-mentes vízzel is működött a módszer, méghozzá a szomszédos, végtelenül kihigított oldatban található DNS-t kapta vissza eredményül! Nyilvánvalóan teleportáció történt. Vagy mégsem? Hogyan került a szomszédos csőben lévő DNS a tiszta vizes csőbe?
A válasz: sehogy. Ugyanis nem a DNS került át, csupán a rezgése (hullámkarakterisztikája, frekvenciája). A vízről már régóta ismert, hogy képes az érzelmek rezgéseit eltárolni és azokra reagálni (cikk
itt és
itt). Az érzelmek energiából állnak, ezért egy meghatározott rezgésszámmal rendelkeznek, mely meghatározza az érzelem fajtáját. A félelem és hasonló negatív érzelmek rezgése alacsony, míg a boldogságé magas. Ugyan így a boldog ember rezgésszáma is magas, míg a boldogtalané alacsony.
Montagnier a kísérletet vizes közegben végezte, és ez a kulcsa az egésznek. Az alacsony frekvenciájú, pulzáló elektromágneses tér, mintegy hordozóként, átszállította a DNS rezgéseit a vízzel teli kémcsőbe, ahol a vízmolekulák felvették azt és eszerint rendezték el magukat az oldatban. A PCR-reakció motorja, a másolást végző enzim pedig felismerte ezt a szerkezetet és a rendelkezésére álló DNS-alkotóelemekből (amit utólag juttattak az oldatba; ez a fénymásolós példában a festéknek felel meg), melyek egymás utáni sorrendje szabja meg a DNS információtartalmát, felépítette az eredeti, szomszédon kémcsőben lévő DNS-t, vagyis az annak megfelelő sorrendben kapcsolta egymás után ezeket az alkotóelemeket.
Egyszerűbben fogalmazva, lefénymásoltuk a terem másik végében lévő iratot anélkül, hogy a gépbe raktuk volna.
Ez az egész roppant módon hasonlít a homeopátia működési mechanizmusára. A homeopátiás oldatot készítése során többmilliószorosára higítják, így néhány molekulán kívül nem tartalmazhat valós hatóanyagot. A hatás mégis megvan, mert a víz átveszi a benne tárolt anyagok rezgését, sőt, mint tudjuk, a felé irányított érzelmek rezgéseit is, és eszerint rendeződnek át a vízmolekulák. Ezek a rezgések adódnak át a homeopátiás oldatból a mi szervezetünknek, amik ezután átprogramozzák azt és helyrehozzák a problémákat.
Montagnier ezen kívül azt állítja, hogy sikerült egyes baktériumok és vírusok rezonanciáját megmérnie, ami fontos lehet a betegek kezeléséhez. Ez már egy nagyon régen ismert tény, csak el van hallgatva! A gyógyszeriparnak nem érdeke az, hogy az emberek meggyógyuljanak, különben miből lenne bevétele? Minden vírus által okozott betegséget (igen, AIDS-et is) lehetséges úgy gyógyítani, hogy a vírus rezonanciájának megfelelő frekvenciájú hullámokkal bombázzuk a szervezetet, aminek hatására a vírusrészecskék erős rezgésbe jönnek és szétesnek. Hasonló ez ahhoz, amikor a szél összedönt egy hidat, mivel a híd rezgésének megfelelő frekvenciával rázza azt (
videó és
videó).
Szóval most úgy néz ki, hogy Luc Montagnier kísérleteivel fontos, eddig elhallgatott dolgok kerültek felszínre.